Ahogy olvasgatom a híreket szinte miden napra jut egy RFID-val kapcsolatos téma. Hol RFID-s beléptető rendszerekről írnak, amiket bécsi lakóházakban működtetnek, vagy az alkalmazáson alapuló intelligens könyvtárat nyitnak valahol. Ezzel egy időben mindig felmerül a vonalkód temetésének víziója is, nevezetesen, hogy az új technológiák maguk alá gyűrik az elavultnak titulált hagyományos kódokat. Tehát van a haladó RFID-sok és a maradi vonalkódosok tábora. Arról azonban sokan elfeledkeznek, hogy a két eszköz között azért vannak funkcionalitásbeli és költségbeli különbségek, amik megnehezítik, hogy az egyik a másiknak felváltója legyen. Ugyanis a lényegesen olcsóbb vonalkódok például nem kötődnek adott árucikkhez, csak egy-egy termékcsoporthoz, az RFID-chipek viszont teljesen egyedi azonosítót tárolnak. És ennek a kettőnek a kombinációjából olyan megoldások is születhetnek, mint amilyen például a bolgár Balcsik Botanikus kert beléptető rendszere, ahol tavaly vonalkóddal egészítettük ki az amúgy RFID-n alapuló szisztémát. Mindennek az oka a költséghatékonyság volt, ugyanis a kert a törzslátogatók esetében már rendelkezett egyedi azonosítóval működő jegyrendszerrel, de ugyanezt a tömegek esetében felesleges lett volna kialakítani. Itt jött képbe a vonalkód-technológia a Citizen nyomtatókkal együtt, melyek funkciójukban teljes mértékben ki tudták szolgálni a kert igényeit, tehát egyszerre oldották meg a működési költségek csökkentését és a tömegek beléptetését.

Egyébként az azonosítási technológiákban szakértő VDC Research felmérése szerint is mindkét piacon – tehát a vonalkód és az RFID ágazatokban is - egyaránt növekedés lesz tapasztalható a következő években.

Tehát lehet, hogy újabb híreket olvashatunk majd az RFID állatok nyomon követésében, vagy az NFC technológiában betöltött szerepéről, de a logisztika, a kiskereskedelem, valamint azok az ágazatok, ahol a költséghatékonyság a fő cél még sokáig bátran támaszkodhatnak a fekete-fehér csíkokra.

 

vonalkod.blog.hu