Az előző bejegyzésem folytatásaként ebben a posztban a szabványügyekért felelős szervezetek vannak soron (ami természetesen elsősorban a vonalkódot érintő szervezeteket takarja). Első számú kérdés, ami bármilyen dolog szabványosítására érvényes: ki a felelős azok megalkotásáért? A szabványok tulajdonképpeni „globális” otthona a már előző bejegyzésben is említett Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO. A szervezet több mint 100 nemzet szabványosítási tagszervezeteit foglalja magába és több ezer szabvánnyal rendelkezik. Tevékenységi köre rendkívül tág kategóriát fed le, a ruházati cikkeken keresztül a mezőgazdaságig és a már az előző posztban is emlegetett papírig szinte mindent. De, ami a vonalkód, így az én szempontomból is a legrelevánsabb, az az, hogy az információ technológia szabványosítása is a feladatai közé tartozik. Bár nem ilyen egyszerű a helyzet.

Ugyanis az ISO az elektrotechnológiai szabványokért felelős szervezettel, az IEC (International Electrotechnical Commission)-nal közösen létrehozta az ún. Joint Technical Committee (JTC 1), bizottságot, mely az információs technológiai standardokra specializálódott. Ennek albizottsága, ami 1996-ban jött létre Brüsszelben, az SC 31 felelős kifejezetten a vonalkódok, RFID és egyéb AIDC technológiák szabványosításáért. Kezdetben ennek tevékenysége három munkacsoportra oszlott, ami azóta egyre bővül. Ez a szervezet foglalkozik az AIDC technológiák szabványosításának szinte minden területével, a biztonsági kérdésektől kezdve, az interfészkek szabályozásáig, vagy maguknak a jelrendszereknek a kialakításáig. Ezekre a technológiai szabványokra alapozva hoznak alkalmazási szabványokat egyéb testületek. A SC 31 munkafolyamataiban való részvétel többnyire csak a nemzeti szervek, mint például a Magyar Szabványügyi Testület képviselőjeként lehetséges.

Egyébként más ISO szervezetek is foglalkoznak szabványosítással, az SC 31-en kívül is különösen, ha az alkalmazási szabványokról beszélünk. Erről is találtam egy jó kis oldalt, de ennek fejtegetésébe már nem merek belebonyolódni. Illetve természetesen a szabványokért felelős szervezetek között sorolhatjuk fel a már előző bejegyzésben is emlegetett AIM-et, valamint a GS1 szabványok terén működő nemzetközi testületet is.

Ennyit röviden a vonalkódot érintő szabványügyi testületekről. Kissé szárazra sikerült posztomat azonban még megkoronáznám egy kiegészítéssel, mely egyben válasz is arra, miért van szükség szabványokra, illetve mi is volt a célom ezzel a bejegyzéssel.

A szabványosítás elősegíti a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását az általános, ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások kibocsátásával, a nemzetközi szabványosítás tevékenységében a nemzetgazdasági igények érvényesítését, a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását, műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését, az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és biztonságát, a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítását.

Tehát a szabványosítás elemi érdek, amit ígérek egy darabig nem fogok ezek után bővebben fejtegetni.

(Fotó: http://www.gs1hu.org)

 

vonalkod.blog.hu
süti beállítások módosítása