Az egy és két dimenziós vonalkódok előnye kétségkívül nem vitatott, ma már elég csak egy futárcégtől kapott csomagra ránézni, és az elsőre ákombákomnak tűnő képek akár teljes dokumentum szövegeket, digitális adatokat is tárolhatnak. Igen ám, de mi történik, ha ezek az adatok európai nyelvünkhöz kicsit sem hasonlatos karakterekbe vannak kódolva. Ez a kérdés nem annyira irreleváns, hiszen az AIM - szabványosítást végző ipari testület – is csak 2008-ban jelentette be az ún. „Vonalkód forradalmat”. Értve ezalatt, hogy öt új vonalkód típust vezetett be, melyek addig a rendelkezésre álló vonalkód készletben nem voltak megtalálhatók. Közülük egy, a Han Xin Code, más néven Chinese Sensible Code, amelyet kifejezetten a kínai nyelvre fejlesztettek ki. Így az új technológia a kínai nyelv és a vonalkód kapcsolatában megoldást jelenthetett - például a kínai logisztikában – az eddig körülményes vonalkódolási eljárásokra.
A napokban ismét új fejezetéhez érkezett a Han Xin kód. A most kiadott közlemény szerint az egyedi, változatos méretű, mátrix szimbólumokkal ellátott vonalkódok legújabb fejlesztését az AIM tagok 60 napig ingyenesen tesztelhetik, mely a maga 2 és 4 bites kódolhatóságával már képes kínai karaktereket és más ideográfiát, képírást is kezelni. Az AIM a tájékozatójában külön kiemelte azt is, hogy a kódhoz akár kép és hanganyagokat is társíthatunk, és ugyan az ipari felhasználás esetén ez elenyésző előny (hacsak nem valaki videó formájában akarja tudtunkra hozni a termék adatait), jól szemlélteti a kód adatkapacitását. A Han Xin előnye egyébként még, hogy jobb a sérült kódok hibajavítási lehetősége (a megmaradt adatsorból következtetni lehet a teljes adatra), ami a logisztikában elterjedt direkt-thermó nyomtatási eljárással készült címkék sérülékenysége miatt külön értéket jelenthet.
Kíváncsi leszek a tesztelések eredményeire, meg a kommentekre, amik majd a Han Xin-hoz érkeznek (az AIM az észrevételeket is várja!). Nyár közepéig lehet tesztelni, az eredményekről lehetőség szerint beszámolok, bár ehhez azt hiszem a kínai karakterekkel is érdemes lenne egy picit jobban megbarátkoznom.
Az egy és két dimenziós vonalkódok előnye kétségkívül nem vitatott, ma már elég csak egy futárcégtől kapott csomagra ránézni, és az elsőre ákombákomnak tűnő képek akár teljes dokumentum szövegeket, digitális adatokat is tárolhatnak. Igen ám, de mi történik, ha ezek az adatok európai nyelvünkhöz kicsit sem hasonlatos karakterekbe vannak kódolva. Ez a kérdés nem annyira irreleváns, hiszen az AIM - szabványosítást végző ipari testület – is csak 2008-ban jelentette be az ún. „Vonalkód forradalmat”. Értve ezalatt, hogy öt új vonalkód típust vezetett be, melyek addig a rendelkezésre álló vonalkód készletben nem voltak megtalálhatók. Közülük egy, a Han Xin Code, más néven Chinese Sensible Code, amelyet kifejezetten a kínai nyelvre fejlesztettek ki. Így az új technológia a kínai nyelv és a vonalkód kapcsolatában megoldást jelenthetett - például a kínai logisztikában – az eddig körülményes vonalkódolási eljárásokra.
